Elvetélni mindig rendkívül lélekölő dolog, ráadásul mindezt Anyák napján, különösen megérinti a kismamát. Vetélés anyák napján, ahogyan egy ma 18 hetes kismama mesélte.
Le szeretném írni röviden az én tapasztalatomat is. Tavaly tavasszal (épp Anyák napján) volt a műtétem, ez plusz kés volt a szívemben :(.
A magánorvosom a rendeléseken úgy ahogy rendes volt, de a kórházban már egyáltalán nem foglalkozott velem, persze több órát csúszott a műtét, ezalatt senki nem jött megkérdezni hogy hogy vagyok, ilyesmi.
Kétfajta vetélés Anyák napján
Mellettem egy nagyon fiatal lány feküdt, sorra jöttek hozzá a rokonok, mind vidámkodott, a lány is!!!! Hogy micsoda megkönnyebbülés hogy elvetélt, így nem kell fizetni az abortuszért.
A laminaria nekem maga volt a pokol. Maga az érzés, ahogy szúrtak, utána rosszul lettem, majdnem összeestem. Éjjel semmit nem aludtam a fizikai-lelki fájdalomtól.
Másnap, ahogy írtam, órákat késett a műtét, összesen annyit mondtak, hogy előtte mindenképpen menjek el pisilni. De mivel nem tudták megmondani, hogy mikor kerülök sorra, így nem tudtam ennek eleget tenni. Épp elaludtam 2 percre, mikor egy nővér szó szerint berúgta az ajtót, kiabálta a nevemet, hogy azonnal szaladjak a műtőbe! Összeszedtem magam, majd az aneszteziológus leszidott, mikor mondtam, hogy pisilnem kell.
Kizavart, hogy gyorsan intézzem el. Idegesen szaladgáltam, mert be volt kulcsolva a wc, másikat kerestem… Nagy nehezen visszaszaladtam.
Egyetlen pozitív dolog volt
Onnantól végig csukva volt a szemem, nem néztem senkire. Egyetlen pozitív dolog volt: mikor magamhoz tértem, egy ápoló fiú állt mellettem, én már akkor zokogtam, és csak azt hajtogatta, hogy nyugodtan szorítsam a kezét, ahogy bírom, tartotta bennem a lelket. Szegény kezét úgy szorítottam, szerintem belilult. Ez az egy jólesett. Utána órákig mozdulatlanul sírtam.
Mikor esteledett, szóltam, hogy húzzák már ki a kanült a kézfejemből, mert nagyon fájt már. A nővér megint csak nem túl türelmesen megjegyezte, hogy
„Maga egy felnőtt nő, nem kell itt hisztizni.”
Majd úgy kitépte, hogy ott a folyosón összeestem.
Amúgy is tű fóbiás vagyok.
A férjem persze ott volt végig, ők ketten pofoztak fel, hogy magamhoz térjek. Nagy nehezen kiadták a zárót, majd hazamentünk. Ennyi egy vetélés anyák napján. Ez egy budapesti kórházban volt, 10.kerületben és 8 hetes voltam.
Újra megpróbálva
Most 18 hetes terhes vagyok, nem akartam visszamenni ebbe a kórházba, egy jóval messzebbit választottam, azzal eddig meg vagyok elégedve (Honvéd). Mindenkinek kitartást, türelmet erőt kívánok!
mexican border pharmacies
trust online pharmacies
medicine canada
canadian pharmacy no prescription required
seo продвижение по трафику кловер seo продвижение по трафику кловер .
сео центр seo-kejsy12.ru .