Fogászati kezelés terhesség alatt – interjú

https://helvetic-clinics.hu/fogaszati-intezmenyunk/felkeszult-specialistaink/dr-csak-boglarka-fogorvos

Babavárás, várandósság alatt ugyanúgy fontos a szájüreg „karbantartása”, mint egy átlagos felnőtt vagy gyerek esetében. A fogászati kezelés terhesség alatt sokakban kérdéseket vet fel. Interjúnkban Dr. Csák Boglárka a Helvenic Clinics szakorvosa avat be minket a részletekbe, amit minden kismamának érdemes tudnia.

Okozhatnak-e vetélést, befolyásolhatja-e a termékenységet a szájüregünk állapota? Milyen beavatkozások végezhetőek biztonságosan babatervezés és várandósság alatt?
Hogyan vigyázzunk fogaink, ínyünk állapotára várandósság és szoptatás alatt?

A babavárás minden pár életében mérföldkő. Egy gyönyörű, álmodozással teli időszak, amelyben mindent megteszünk azért, hogy a kisbabánk megkapja azt, ami az egészséges fejlődéshez szükséges: odafigyelünk a táplálkozásunkra, felkeressük a nőgyógyászunk, szülésznőnk által javasolt szakembereket, köztük a fogorvost is. Viszont sokakban nem csak a fogászati kezelés miatt van szorongás, hanem attól is félnek, hogy esetlegesen baja eshet a babának.

A Vetélés vagy missed ab utáni babavárás facebook csoportban is gyakori a várandósság alatti fogászati kezeléseket érintő témakör és az azzal kapcsolatos aggodalmak.

Ezek eloszlatása miatt Dr. Csák Boglárka fogorvossal beszélgettünk a leggyakrabban felmerülő kérdésekről.

Csák Boglárka: Még a kérdésekre történő válaszadás előtt szeretnék pár dolgot tisztázni a szájüreggel kapcsolatban. A szájüregben két fő típusú szövet: kemény- (fogak) és lágyszövet (íny, szájnyálkahártya-például orca belső felszíne) található. A szájüregi betegségekben, gyulladásokban mindkét szövettípus érintett lehet, de mindkettő betegségeit más és más baktériumok, vírusok és gombák okozzák. Ebből kifolyólag a kezelések során is elkülönítjük, hogy éppen melyik részt kezeljük.

A babatervezés-várandósság-szoptatás alatt hajlamosak vagyunk a fogászati problémákat egy kalap alá venni, pedig a hormonális változások sokkal inkább érintik a lágyszöveteket, míg a keményszövetek elváltozásait leginkább külső tényezők okozzák. Ezenfelül a lágyszövetek betegségei sokkal nagyobb befolyással bírnak a babatervezésre, mint a keményszövetek állapota.

A doktornőhöz intézett kérdéseket csoportosítottuk témakörök szerint a könnyebb kereshetőség, olvashatóság miatt, ezek pedig a babatervezés, vetélés, várandósság és szoptatás.

Babatervezés

Előfordulhat-e, hogy fogászati ok (góc) miatt nem jön a baba?

Csák Boglárka: Régebbi kutatások egyértelmű bizonyítékot találtak a koraszülés, illetve kis súlyú újszülöttek és a fogágybetegség között. A fogágybetegség a fogak tartószöveteit (íny, csont) érintő megbetegedés, melynek során a fogak és az íny között úgynevezett tasakok alakulnak ki. A tasakokban baktériumok telepednek meg, amelyek krónikus gyulladást tartanak fenn, ami kezelés nélkül a tartószövetek teljes leépüléséhez, végül a fogak elvesztéséhez vezet.
A fertőzött tasakból folyamatosan baktériumok és bomlástermékeik kerülnek a véráramba, így több szervrendszert is elérhetnek: folyamatosan aktív állapotban tarthatják az immunrendszert vagy akár más szervek (pl. méh) gyulladását is okozhatják.

Mik a leggyakoribb fogászati okok a férfi és a női csökkent fertilitás tekintetében?

Csák Boglárka: Bár még több vizsgálatra lenne szükség, de a legújabb kutatások szerint a férfiak esetében fogágybetegség rontja a sperma minőségét, mivel csökken a spermium-koncentráció és -motilitás.
Női oldalról még nem sikerült ennyire egyértelmű összefüggést találni, de valószínűsítik, hogy a fogágybetegséget okozó baktériumok krónikus méh-gyulladást, ezáltal hosszabb fogantatási időt okoznak.

Van-e olyan kezelés, amit babaprojektben célszerű mellőzni

Csák Boglárka: Nincs ilyen! Sőt, ahogy a fentiekből látjuk, hogy babatervezés során érdemesebb lenne komplex fogászati kezelés alá vetni magunkat!

Vetélés

Lehet-e a vetélés mögött szájüregi megbetegedés?

Csák Boglárka: Egyértelmű bizonyíték nincs a vetélés és fogazati betegségek kapcsolatára, de jelenleg folyik egy kutatás, ami a 12-14. hét közötti vetélések és a fogágybetegség kapcsolatát vizsgálja.

Okozhatnak-e bizonyos kezelések fejlődési rendellenességet?

Csák Boglárka: Fogászati kezelések fejlődési rendellenességet biztosan nem okoznak. A röntgen sugárzást ajánlatos kerülni az első trimeszterben, de a kezelések során használt eszközök, anyagok mindegyike biztonságos. Kivétel ezalól a fogfehérítés, mert nincs semmilyen adat arra vonatkozóan, hogy a hidrogén-peroxidnak van-e valamilyen káros hatása a magzatra.
Fontos megjegyezni, hogy jelenlegi tudásunk szerint a fogászati betegségek sem okoznak fejlődési rendellenességet. Viszont az már bizonyított, hogy fogágybetegséggel küzdő anyák magzatai elmaradhatnak az általános fejlődésben és kis súllyal jöhetnek világra.

Okozhatnak-e bizonyos kezelések vetélést?

Csák Boglárka: Nem, a legtöbb fogászati kezelés biztonsággal elvégezhető terhesség alatt is, ugyanakkor a fogfehérítést nem ajánlott végezni. Fontos megjegyezni, hogy az első trimeszterben a rosszullétek, harmadik trimeszterben pedig a növekvő pocak miatt ugyanakkor kellemetlenebb lehet a kezelés, ezért érdemes a második trimeszterre időzíteni a kezeléseket.

Várandósság

Milyen kezelések végezhetőek el a várandósság alatt?

Csák Boglárka: Gyakorlatilag bármilyen kezelés elvégezhető, ugyanakkor a röntgen az első trimeszterben, fogfehérítés pedig a teljes várandósság alatt nem ajánlott.

Mivel lehet megelőzni a fogak-fogíny romlását?

Csák Boglárka: Nagyon szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy egy terhesség, mínusz egy fog. Semmilyen kutatás nem talált bizonyítékot arra, hogy a terhesség bármilyen anyagot „kivonna” a fogakból.
A fogak és az íny állapotára a terhesség alatt megváltozott étkezési, szájhigiénés és szisztémás hatások lehetnek hatással.Azonban ezek a már fennálló problémákon rontanak, ezáltal akut és hirtelennek tűnő változást okozva a kismamának.

Étkezési szokások: sok kismama „nassoló” életmódra vált (kisebb adagok, többszöri étkezés), ezáltal folyamatos szénhidrát bevitelt, azaz táptalajt biztosítva a szájüreg baktériumai számára.

Szájhigiénés szokások: A gyakoribb étkezések miatt gyakoribb fogmosásra lenne szükség. Ugyanakkor sok kismama számára a fogkrém íze, illetve maga a fogmosás technikája is fokozza a hányingert, így pont, hogy csökken a fogmosások száma, kedvezve a kialakult baktériumflórának.

Szisztémás hatások: A gyakori hányás savas felmaródást okozhat a fogzománcon. A hormonális változások ínygyulladást okozhatnak, de megfelelő szájhigiénével és fogkőeltávolítással kordában tartható. A megváltozott élethelyzet miatt előfordulhat az állkapocs szorítása, csikorgatás, ez pedig a korábban nem megfelelően ellátott vagy egyáltalán nem kezelt fogak töréséhez vezethet.

Tehát ebben az időszakban még fontosabb a prevenció! Már babatervezés alatt ajánlott a komplex fogászati ellátás: régi tömések cseréje, gyökérkezelt fogak koronával történő ellátása, ínygyulladás kezelése.
Várandósság alatt pedig a még fokozottabb szájhigiéne! Nem elegendő a fogmosás, fogselyem vagy fogköztisztító használata elengedhetetlen, az ínygyulladás csökkentésére pedig ajánlott klórhexidin tartalmú szájöblítő használata.

Javasolt-e valamilyen táplálékkiegészítő, vitamin?

Csák Boglárka: Nincs külön erre a célra fejlesztett táplálékkiegészítő, de nem is szükséges. Mindenek előtt a szájhigiéne fenntartása a legfontosabb!

Van-e összefüggés a koraszülés és a fogak állapota között?

Csák Boglárka: A koraszülés és a fogágy (parodontium) állapota között mutattak ki összefüggést. A fogágybetegségben szenvedők szájüregi baktériumflórája bizonyítottan okozhat koraszülést, mivel emelik a véráramban a citokinek, prosztaglandinok és a bakteriális toxinok szintjét, ami a magzatburok megrepedéséhez vezethet.

Szoptatás

Van-e olyan fogászati beavatkozás, ami ezalatt az időszak alatt nem ajánlott?

Csák Boglárka: Nincs ilyen.

Mire kell figyelni a szájhigiéne szempontjából a szoptatás alatt?

Csák Boglárka: Gyakorlatilag ugyanazokra a dolgokra, mint a terhesség alatt.

Ajánlott-e készítményeket szedni a fogíny-fogak állapotának megőrzése érdekében?

Csák Boglárka: Nem létezik külön készítmény.

Gyakori kérdés, hogy milyen fájdalomcsillapítót, gyógyszereket lehet szedni fogfájásra vagy fogászati kezelések után. Mit javasolsz?

Csák Boglárka: Terhességben elsősorban választandó fájdalomcsillapítók a paracetamol (pl. Panadol) vagy az acetilszalicilsav (pl.Aspirin) tartalmú szerek.

A második trimeszterben nem szteroid-gyulladáscsökkentő típusú fájdalomcsillapítók közül is használható az ibuprofen (pl.Advil,Algoflex) vagy a naproxen(pl. Apranax), de ezeket a 30. hét után tilos használni! Fogászati kezelések után leggyakrabban a diclofenac tartalmú szereket ajánljuk és bár ez is a nem szteroid gyulladáscsökkentők családjába tartozik, terhességben nem ajánlott.

Dr. Csák Boglárka a Helvenic Clinics-nél érhető el. Fordulj hozzá bizalommal, ha olyan orvost keresel, aki megértéssel fordul feléd. A hivatkozásra kattintva kérhetsz tőle időpontot. Nyugodtan mondd el neki, ha épp félsz a kezeléstől vagy szorongsz valamivel a vizsgálattal kapcsolatosan, nagyon empatikus, kedves szakember.

Ha teherbeeséssel, várandóssággal, gyásszal kapcsolatos segítő beszélgetésre van szükséged, a linkre kattintva találod az elérhetőségünket